Leishmaniosis fertőzés

A Leishmaniosis fertőzést mikroszkopikus méretű állati ostoros véglények okozzák. A földközi-tengeri országokban honos fertőző betegség. Erről a vidékről származó kutyák vagy a nyári tengerimádásra megutaztatott saját ebek révén Európa északibb részein is előfordulhat leishmaniosis.

A betegség terjesztésében szerepet játszó szúnyogok, bolhák és vérszívó legyek maguk is vérszívás útján fertőződnek. A fertőződés előfeltétele, hogy a külső hőmérséklet ne legyen alacsonyabb 10 °C-nál.

A fertőződés és a tünetek jelentkezése között eltelt lappangási idő több hónap. A szúrás helyén körülírt bőr-gyulladás alakul ki, amely később a test egészére átterjed. Szőrhullás, korpázás, varasodás formájában, először a fejen láthatók a bőrelváltozások. A talpakon és a körömágy tájékán elszarusodások és fekélyek képződnek; a körmök gyorsabban nőnek a szokásosnál és letöredeznek. A gyulladás a szemekre is átterjed: szaruhártya- és lencsehomály, zöld hályog alakul ki, a szemtünetek vakságig súlyosbodhatnak. Általános tünetként orrvérzés, nyirokcsomó- és lépduzzanat, vérszegénység, bágyadtság és lesoványodás figyelhető meg. Előrehaladottabb esetekben a vesék megbetegedése mellett hasvízkór, továbbá általános ízületgyulladás is társul a fenti tünetekhez. A kórokozó véglények a vér falósejtjeihez kötődnek, és azok pusztulását okozzák. Ezeknek a sejteknek fontos szerepük van a fertőzések elleni védekezésben, hiányuk ezért zavarokat okoz az immunrendszer működésében.

A kórelőzmény - nyaralás déli országokban -, a klinikai tünetek és a laboratóriumi vérvizsgálat eredménye alapján a betegség teljes bizonyossággal diagnosztizálható.

A kezelés elhúzódó, az eredmény bizonytalan, a beteg élete azonban minden esetben meghosszabbítható. Vénásan vagy bőr alá adott antimon-készítmények hatásosnak bizonyultak a fertőzést okozó véglények ellen; a testtömeg alapján adagolhatok. Védőoltás nincs, a megelőzés egyetlen módja, hogy fertőzött vidékekre nem visszük magunkkal kedvencünket.