A szopornyica a kutyák legismertebb, világszerte elterjedt fertőző betegsége. Az általánosan alkalmazott védőoltásoknak köszönhetően szopornyicajárványoktól ma már nem kell tartani, az egyedi megbetegedések is viszonylag ritkák.

Korábban a mindenütt jelen levő kórokozók folyamatos védekezésre késztették a szervezet, ezért már egy oltás is egész életre szóló védelmet nyújtott. Ma már szinte kizárólag csak az oltásban levő vírusrészecskékkel találkozik a kutya szervezete, ami a valódi fertőzések ellenálló képességet fokozó hatásának elmaradása miatt csak meghatározott időre, egy-két évre nyújt védelmet, az oltást ezért rendszeres időközökkel meg kell ismételni. A férges kutyák minden fertőző betegséggel szemben fogékonyabbak. A fertőzés kutyák közötti érintkezés vagy vírussal szennyezett tárgyak közvetítésével terjed.

3-7 nappal a fertőzést követően magas, 41 °C-ig is felszökő láz jelentkezik. 24-48 órán belül azonban ismét a normális értékre süllyed a testhőmérséklet. Az orrból és a szemekből savós váladék szivárog, a torok gyulladt, esetenként gyomor- és bélműködési zavarok is megfigyelhetők.

A néhány nappal később jelentkező második lázrohamot (39,3-40 °C) a vírusfertőzéshez társuló másodlagos baktériumos fertőzések okozzák, amelyek tünetei esetről esetre különbözők lehetnek. A kétfázisú lázgörbe jellegzetesen szopornyicára utal. A tünetek, attól függően, hogy melyik szerv betegedett meg, felettébb különbözőek lehetnek. A hurutos formánál az orrból és a szemekből savós váladék szivárog, és a torokgyulladás is gyakori. A tüdő megbetegedése bronchitis és tüdőgyulladás formájában jelentkezik. Mindehhez hányás, hasmenés, vesegyulladás, továbbá gennyes hólyagok képződésével járó bőrgyulladás is társulhat. Előfordulhat, hogy a kutya férgeket öklendezik fel; a még több méreganyag bevitelének elkerülése érdekében, szopornyicás állatnak csak biológiai úton ható féregtelenítő szerek adhatók. A fogzás idejére eső fertőzés megzavarja a fogzománc képződését, és a maradó fogakon zománchiány figyelhető meg.

Legkorábban három héttel a fertőzést követően görcsök, rángások jelentkezhetnek akkor is, ha eddig teljesen egészségesnek tűnt a kutya. Fertőzésgyanú esetén gamma-globulinokkal, szopornyica elleni ellenanyagokkal - szérummal (Stagloban) - lehet kezelni vagy paraimmunizálni kell a kutyát. Ha a fertőzés már tünetekben is megnyilvánul, akkor már sem szérummal, sem oltásokkal nem érhetünk el eredményt. A gyógyszeres kezelés a másodlagos baktériumos fertőzések ellen irányul. E célra széles hatású antibiotikumokat használunk. Fiatal kutyáknak nem adhatók tetraciklinek, mert zavarokat okoznak a fogképződésben. A izgalmi állapotok súlyossága kortizonnal enyhíthető, az egyes szervek betegségeit a megfelelő szerekkel kell kikezelni. A testhőmérséklet emelkedését lázcsillapító szerekkel lehet korlátok közé szorítani. A méregtelenítési folyamatok támogatása céljából vitaminok, májvédő szerek és infúziók adhatók. A tisztaság és a magas biológiai értékű táplálék előfeltétele a gyógyulásnak.

Az idegrendszeri tünetek stádiumában jelentkező görcsök az epilepsziánál leírt módon kezelhetők. Kedvező esetben teljesen meggyógyul a kutya. Esetenként azonban helyi izomrángások maradnak vissza, és gyakran éveken át jelzi, hogy a kutya már átvészelt egy szopornyicafertőzést.

A szopornyica jellegzetes tüneteként a kezdeti stádiumban kötőhártya-gyulladás figyelhető meg.

A szopornyica a kutya és rokonai legtöbbször hevenyen lezajló, néha elhúzódó lázas betegsége, mely főként a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, valamint idegrendszeri, ritkán bőrkiütéses formában jelentkezik. Világszerte ismert, nálunk is nagyon gyakori. A betegség emberre nem terjed át, viszont macskákban is okozott halálozást. A fertőzött kutyák már a lappangási idő alatt is továbbadják a betegséget, leginkább orrváladékkal és vizelettel. A vírus ragályfogó tárgyakkal, edényekkel stb. gyorsan terjed. A városokban a sűrű populáció miatt járványokat okoz, de a fiatal kutyák fele kb. egyéves koráig átesik rajta. Télen ritkábban fordul elő, de tünetei súlyosabbak a felülfertőződés miatt. A természetes átvészelés az életkor előrehaladtával nő, ezután tartós védettség alakul ki, ennek ellenére idősebb kutyák is megbetegedhetnek. A lappangási idő 3-7 nap.

Tünetei: A betegség első lázas fázisa 4-7 napig tart, ezt követően spontán gyógyulhatnak, vemhes szukák elvetélhetnek. A betegségre jellemző a kétfázisú lázgörbe, a néhány óráig tartó, majd elmúló 41°C fokos lázat 1-2 nap múlva újabb hőmérséklet-emelkedés követ, itt jelentkezik az étvágytalanság és a nyálkahártyák hurutja (kötőhártya, orr), a kutyák „szörtyögve" lélegzenek, orrukból és szemükből folyadék szivárog. Az emésztőcső nyálkahártyájának gyulladását hasmenés jelzi, gyakran kialakul torok-és mandulagyulladás is. Idült esetekben a talp és orrtükör bőrének megvastagodása, kiszáradása figyelhető meg. Az idegrendszeri tünetek, melyeket nem gennyes agyhártya-és agyvelőgyulladás okoz, az állatorvos által nem kezelt esetek majd mindegyikén jelentkeznek, ilyenek a mozgászavarok, egyes izmok rángógörcsei, szaglóképesség gyengülése, bénulások. Az ilyen tüneteket mutató állatok szinte mindegyike elhullik.

A betegség gyógykezelése szérum és folyadékterápiából áll.

Megelőzés: A megelőzésre hatékony vakcina áll rendelkezésre. A 3 hónaposnál idősebb kutyákat 2-3 hetes különbséggel kétszer oltva egy évig tartó védettséget érhetünk el, melyet évente egyszer ismételni kell.

A szopornyica a kutyában és annak rokonaiban előforduló, sokszor elhullással járó vírusos betegség. Viszonylag rövid, 3-7 napos lappangási idő után igen magas, akár 40-41 fokos lázzal kezdődik. Ezután a vírus leggyakrabban a légutakat támadja meg. Ilyenkor gennyes orrfolyás, kötő-hártya-gyulladás, légcső- és tüdőgyulladás alakul ki. Leggyakrabban észlelhető, jól látható tünet az állatok szörtyögő, nehézkes légzése. A kórokozó a légutakon kívül megtelepedhet a gyomor- és bélrendszerben, aminek következtében makacs hasmenés tapasztalható. A vírus az idegrendszert is megtámadhatja, a beteg állaton görcsök, remegések jelentkeznek. Néha a bőrön is tapasztalhatók jellegzetes elváltozások: megvastagodik a talp és az orrtükör bőre. A betegségen átesett kutyák fogai sárgás színűvé válnak, zománcrétegük hiányos lesz.