A tápanyagok és a különböző anyag-cseretermékek csak az állandóan áramlásban lévő vér útján juthatnak el a szövetekhez, illetve a kiválasztószervekhez. A vér mozgását az egyes érszakaszok közti nyomáskülönbség teszi lehetővé; mint minden folyadék, a vér is a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A nyomáskülönbség állandó fenntartása, a vér állandó mozgásban tartása a szivattyúszerűen működő jobb, illetve bal kamra működésének köszönhető. A szív összehúzódásakor a keringési rendszeren belül, a kamrák üregében lesz a legmagasabb a vérnyomás, elernyedéskor pedig itt lesz a legalacsonyabb. A szívbillentyűk mindeközben szelepként működve akadályozzák meg, hogy az egyszer már kipumpált vér visszafolyjon.

Mint minden emlősállat szívének, a kutya szívének is négy ürege: két pitvara és két kamrája van. A szív összehúzódásakor csökken a szív-izomzat által körbezárt üregek térfogata, következésképp megnő az üregeken belüli nyomás, és a vér a szívből kiinduló erekbe préselődik. A bal szívfélből kilépő vér a testen áthaladva a jobb szívfélbe jut vissza, ezt az utat nevezzük nagy vérkörnek. A jobb szívfélből a bal szívfélbe áramló vér a tüdőn halad keresztül, ez a kis vérkör. A bal pitvart és kamrát a tüdőben felfrissült, oxigéndús vér tölti ki, a szövetekből érkező elhasznált vér pedig a jobb szívfélen áramlik keresztül.

A pitvarok és a kamrák működésének összehangolásáért a szív ingerületképző és ingerületvezető rendszere felelős. Ez a szív belső felületén, közvetlenül a szívbelhártya alatt található. A szív működését két ingerületképző központ irányítja.

A szív szünet nélküli munkáját az izomsejtek optimális tápanyagellátása teszi lehetővé. A szívizmot a koszorúerek látják el vérrel, közvetlen kapcsolatot létesítve a jobb és a bal szívfél között. A szív saját vérellátásának jelentőségére világít rá az a tény is, hogy a szíven áthaladó teljes vérmennyiség 10%-a a koszorúerekbe jut.

Összehúzódáskor az erősebb bal szívfél a szív csúcsával lökést gyakorol a mellkas belső falára. A 4. és a 7. borda között, a mellkas bal oldalán látható és tapintható szívcsúcslökések diagnosztikai jelentősége van. Fonendoszkóppal vagy fülünket a mellkasra helyezve megosztott első és második szívhangként halljuk a szívveréseket. Az elnyújtottabb és erőteljesebb első szívhang a kamrák összehúzódásakor és a hozzájuk tartozó billentyűk záródásakor keletkezik. A második, élesebb és rövidebb szívhangot a tüdőartéria és az aorta billentyűinek visszacsapódása okozza. A szívverések száma kutyánál 60 és 100 között mozog percenként, nagytestű kutyáknál mindazonáltal jóval kevesebb is lehet. Számos tényező befolyásolhatja, legfontosabb közülük a testi megterhelés. Megnövekedett oxigén- és tápanyagigény hatására szintén jelentős mértékben fokozódhat a szív teljesítménye, ami együtt jár a szívverések számának növekedésével. Külső hőmérséklet, alvás, láz és vemhesség is befolyásolhatja a szívfrekvenciát. A hímek szíve általában lassabban ver, mint a nőstényeké; fiatal kutyák szíve gyorsabban ver, mint idősebb társaiké. Nemcsak embereknél, hanem kutyáknál is igaz, hogy pszichikai tényezők is befolyásolhatják a szív működését: öröm vagy félelem hatására jelentősen megnövekedhet a szívverések száma.

A szív működését az akarattól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozza, amelynek központja az agyban található. A szív által egy perc alatt továbbított vér mennyisége, a perctérfogat, a kutya - a szív - nagyságától és a fizikai megterheléstől függ. Terheléstől függően, egy 50 gramm súlyú kutyaszív percenként 6 liter vér továbbítására képes.

Más izomszövetekhez hasonlóan a szívizom működését is mérhető elektromos változások kísérik. Az in-gerületképződés-összehúzódás-el-ernyedés folyamatát kísérő elektromos változások alapján nyomon követhetjük a szív működését. A szívbői kiinduló elektromos impulzusok az egész testen tovaterjednek, és a bőrfelület különböző pontjain, elekt-rokardiogramm formájában jól mérhetők.

Mire figyeljünk?

Szívgyengeség esetén a többi szervben véráramlási zavar és vérpangás alakul ki. A beteg fáradékony, légszomjjal küzd, az oxigénhiány miatt görcsei vannak, súlyos esetben tudat-vesztéses állapot is kialakulhat. A száj és a szemek látható nyálkahártyái a keringési elégtelenségre visszavezethető oxigénhiány miatt kékes színűek. A vérpangás következtében megduzzad a máj, a mell- és a hasüregben víz halmozódik fel. A lábvégeken és a mellkas alsó részén, a bőr alatt vizenyős beszűrődés, ödéma alakul ki. Az agyi vérkeringés zavara miatt az éjszakai órákban sokat nyugtalankodik az állat. A szívgyengeségben szenvedő kutya nem fekszik le, inkább ül, és előrenyújtott nyakkal, szájon át lélegzik.