Kutyáink otthonosan mozognak a szagok birodalmában; mi, emberek nemhogy felfogni, de még csak elképzelni sem tudjuk, milyennek is érzékelik a körülöttünk levő világot. Az orr rendkívül fontos érzékszerv a kutyák számára. Orruk segítségével fedezik fel környezetüket, különböztetnek meg barátot ellenségtől, a rájuk leselkedő veszélyeket is sokszor szaglás útján ismerik fel. A táplálék keresésében és kiválasztásában nélkülözhetetlen szerepe van a szagnak. Mindemellett a szaglóérzék jellemző módon meghatározza és befolyásolja a szexuális viselkedést is. A rivális fajtársak „névjegyének”, szagjelzéseinek azonosításában szintén az orré a főszerep.

A kutya orrának belsejében nagy felületet borít a szagló nyálkahártya, itt találhatók a szagok érzékelésére képes szaglósejtek. A szagok kiváltotta ingerületet idegek vezetik az agykéreg megfelelő központjaiba. Az agyból származó parancstól függően a válaszreakció lehet menekülés, agresszió, táplálékkeresés vagy nyomkövetés. Ez utóbbival kapcsolatban tudnunk kell: a kutya, kifinomult szaglásának köszönhetően, a nyomok korát is képes felismerni, és mindig a régebbi szagok felől halad a frissebbek felé, vagyis pl. a vadászkutyák abban az irányban haladnak, amerre a vad menekült.

Az orr vizsgálata

A megnyúlt forma miatt az orr belsejének vizsgálata, teljes hosszában nemigen lehetséges. Nagyon vékony cső segítségével, altatás közben, az orr elülső része szabad szemmel is megtekinthető. Az orrtükörrel vizsgálva ezért csak az orr bejáratának állapotából következtethetünk a belsőbb részek megbetegedéseire. A levegő áramlását az egyik orrnyílás elé tartott vattapamaccsal ellenőrizhetjük, miközben a másik orrnyílást befogjuk. Tüsszögés, szörcsögés, orrfolyás és szájon át való lélegzés az orr megbetegedésére utal. Szükség esetén két síkban készített röntgenfelvételekkel segíthetjük a diagnózist.