Babéziózis / Babesiosis

A babesiosis-t a Babesia canis nevű, vérben élősködő parazita okozza, amely fertőzött kullancsok vérszívásakor jut a kutya szervezetébe. A vörösvértestekben osztódással szaporodnak. Heveny fertőzések esetén, 3-20 napig tartó lappangási időt követően levertséggel járó, magas - akár 42 °C-ig is felszökő - láz jelentkezik. A nyirokcsomók, a máj, a lép megduzzadnak, a bőrben vérzések láthatók, és vérszegénység jelei mutatkoznak. Testsúlycsökkenés, sárgaság, görcsök és idegrendszeri tünetek figyelhetők meg. A vizeletből epefestéket és vért lehet kimutatni. Az idült esetekben lázrohamok jelentkeznek, később veseelégtelenség alakul ki. A kórokozókat festett vérkenet mikroszkóp vizsgálatával vagy szerológiai eljárással lehet kimutatni.

A kezelés parazita véglények ellen ható speciális készítményekkel lehetséges, vérátömlesztéssel, B12-vitamin és vérkészítmények adásával kiegészítve. Védőoltás nincs.

Különféle babesia fajok által előidézett megbetegedés, mely magas lázzal és kezeletlen esetben halálozással jár. A betegség vektora a kullancs. Az ország egyes területei endémiásak (a fertőző betegség rendszeresen és tömegesen fordulnak elő): Zala, Somogy, Vas megyében, Szegeden, a Pokolszigeten stb.

Tünetei: a hirtelen jelentkező magas, 41C-fokos láz, kedvetlenség, az esetleges kullancsos kórelőzmény, valamint a gyakran jelentkező kávébarna vizelet, mely a vörösvérsejtek szétesése miatt jön létre.

A betegség azonnali állatorvosi kezelést igényel, elhanyagolt esetben az állat veséi a kiválasztott hemoglobin miatt tönkremennek, és végül a kutya veseelégtelenség következtében elpusztul. Manapság előfordulnak atípusos, enyhe tünetekben jelentkező esetek, melyek sajnos szintén vezethetnek halálhoz.

Megelőzés: Ha ismerten fertőzött, endémiás területre megyünk, érdemes a kutyát injekciós kezelésben részesíteni - mely 1 hónapig véd a betegségtől -, valamint kullancsriasztó cseppel, nyakörvvel ellátni. Körülbelül tíz éve még ez a betegség nem volt gyakori, és csak Somogy megyében, a Balaton déli részén jelezték előfordulását. Ma már azonban gyakorlatilag bárhol megtalálható, jellemzően olyan helyeken, ahol víz (patak, folyó, tó) van a közelben. Nem kivétel ez alól sajnos már a főváros sem.

A kórokozó egy egysejtű élőlény, amely a kullancs csípésekor kerül be a szervezetbe. Ott elszaporodik, és a vér vörösvérsejtjeire tapad. A megtámadt vörös vérsejtek elpusztulnak, a bennük lévő vérfesték pedig kiszabadul. A betegég pár napos lappangási idő után igen magas, gyakran 40-41 fokos lázzal, súlyos elesettséggel és étvágytalansággal kezdődik. Később a májkárosodás miatt a nyálkahártyák és a bőr sárgásán elszíneződik, azaz sárgaság alakul ki. A vér szétesett vörösvérsejtjeiből kiszabadult vérfesték pedig eltömíti a vesecsatornácskákat, és barnára színezi a vizeletet. Gyógykezelés hiányában a betegek pár nap alatt elpusztulnak. Nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb forduljunk állatorvoshoz, nem szabad ezzel a betegséggel várni! Az időben ellátott páciens 1-2 nap alatt meggyógyulhat (a később orvoshoz került betegek gyógyulási ideje az idővel arányosan nő, esélyei pedig csökkennek). A jókor beadott speciális injekció elpusztítja a kórokozókat, és van még egy előnye is: megelőzésként is lehet használni. Ilyenkor az egészséges állatnál az injekció beadása után 6-8 hétig védettség érhető el a betegséggel szemben. A betegség lefolyása szezonális jellegű. Tavasz végén, nyár elején és nyár végén, ősszel fordul elő tömegesen. Ez persze nem jelenti azt, hogy máskor nem találkozunk a betegséggel, de nagyrészt e két időszakban jelentkeznek nagy számban a betegek.