A máj a szervezet legnagyobb mirigyes szerve. A hasüregben helyeződik, domború oldala a rekeszre fekszik, homorú oldalával pedig a hasüreget kitöltő zsigerekkel érintkezik. Éles szélei a hasfalon keresztül is ki-tapinthatók. Kívülről könnyen lehúzható burok borítja; a rekeszizomhoz szalagok rögzítik. A vérellátását biztosító artériákon, valamint a vénákon és nyirokereken kívül a májkapuéren keresztül közvetlen összeköttetésben van a belek vérkeringésével.

A máj működési egységei, a lebenykék, sugárszerűen oszlopokba rendeződött májsejtekből épülnek fel. A lebenykék között futnak a kapillárisok, középső részükön pedig a centrális véna gyűjti össze a májkapuérből származó vért. A máj vázát alkotó, rugalmas rostokban gazdag kötőszövet adja meg a máj alakját és tartását.

A belekből származó, tápanyagokban gazdag vénás vér először a májba jut. A kapillárisokkal körülvett májsejtek különböző tápanyagokat - legfőképp cukrot - szűrnek ki a vérből, amelyek további felhasználásig itt raktározódnak.

E raktározó feladat mellett a szervezet szénhidrátellátásának szabályozásában is fontos szerep jut a májnak. Működése révén egyrészt megakadályozza, hogy túl sok szőlőcukor kerüljön a vérbe, másrészt szükség esetén jelentős mennyiségű tartalék cukrot juttat a szervezetbe attól függően, hogy a vércukorszint milyen irányban tér el az élettani határértékektől. A vércukorszint szabályozásban anyagcserehormonok is szerepet játszanak, legfőképp a hasnyálmirigyben termelődő inzulin.

A májsejtek további fontos feladata az epe termelése. Az epejáratok által elvezetett epefolyadék az epehólyagban gyűlik össze, emésztéskor innen jut a vékonybélbe. Ha az itt tárolt mennyiség nem elegendő, akkor közvetlenül a vékonybélbe jut az epe. A máj egyben életfontosságú szűrő és méregtelenítő szerv is; a véralvadáshoz szükséges fibrinogén nagy része szintén itt termelődik.

Mire figyeljünk?

A májbetegségek szabad szemmel is látható, jellegzetes tünete a sárgaság, latinul icterus. A vizelet sötét színű, a bőr és a szemgolyó fehér részei sárgára színeződnek, a bélsár színe szürke vagy agyagra emlékeztető. Ilyen kifejezett tünetekkel azonban csak előrehaladott májbetegségek esetén találkozunk.

Az általános klinikai tünetek alapján csak a májbetegségek gyanúját lehet megállapítani. A mindenkori kiváltó okoktól függően lázat, viszketegséget, levertséget, fokozott szomjúságérzetet, szívműködési zavarokat és bőrvérzéseket tapasztalunk. Has-vízkór vagy a hasüreg térfogatának megnagyobbodása más betegségek tünete is lehet.

A lép működése szorosan összefügg a vérképző szervek működésével. A magzati fejlődés során nagymennyiségű vörösvértestet termel, születés után a vörös csontvelő veszi át ezt a feladatot, ekkor indul meg a lépben a lymphocyták képződése. A lympho-cyták a fehérvérsejtek közé tartoznak, védik a szervezetet a behatoló idegen anyagoktól, mérgektől és kórokozóktól, nagy jelentőségük van az egészség megőrzésében. A működés-képtelenné vált vörösvértestek lebontása szintén a lépben megy végbe. Jelentős szerepe van továbbá a keringő vér megszűrésében; a nem oldódó anyagcseretermékeket és a vérben levő baktériumokat visszatartja, kiszűri és semlegesíti. Ennek jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy eltávolítását követően nemcsak a fertőzésekkel szembeni fogékonyság nő, hanem a betegségek tünetei is súlyosabb formában jelentkeznek, mint egészséges lépű állatoknál. A lép életfontosságú vérraktár is, az összes vérmennyiség 15%-át is képes tartalékolni. Szükség esetén -mérgezésekkor - visszajuttatja a keringésbe a raktározott vérmennyiséget. Vérveszteség vagy oxigénhiány esetén egy közepes nagyságú kutya lépe szinte pillanatok alatt 100 ml vért képes az erekbe bocsátani. Nagyfokú tágulékonyságának köszönhetően normális nagyságának háromszorosára is megduzzadhat, ezért rövid alatt képes alkalmazkodni a szervezet igényeihez

Jóllehet fogékonyabbá válik a fertőzésekkel szemben, a lép eltávolítását azonban minden további nélkül túléli a kutya, mert a máj, a nyirokcsomók és a csontvelő pótolni tudja a kiesett lépműködést.