A pajzsmirigynél említett hámtestecskéket mellékpajzsmirigynek is nevezik, jóllehet a pajzsmirigytől függetlenül működnek. Az általuk termelt garathormon a kalcium- és foszforanyagcsere szabályozásában tölt be fontos szerepet.

Túlzott hormontermeléskor a csontleépítés fokozódása következtében megemelkedik a vér kalciumszintje. A csontok elveszítik szilárdságukat, és könnyen deformálódnak. Emellett még hányás, hasmenés, vesekárosodás, levertség és szomjúság is megfigyelhető. A túlműködést legtöbbször a mirigyállomány daganatos burjánzása váltja ki, ilyen esetekben csak a daganat eltávolítása hozhat javulást a beteg állapotában.

Ha kevés parathormon termelődik, túlságosan lecsökken a vér kalciumszintje. Fokozottabb testi igény-bevétel hatására izomrángások, rángó- és merevgörcsök jelentkeznek, és ijedőssé válik a kutya. Fiatal állatoknál megvastagszik az állcsont és az állkapocs, az orrhát feltűnően megszélesedik, esetenként lencsehomály is megfigyelhető. Egyes vérvonalakon belül mindez halmozottan is jelentkezhet, ez a betegség örökletes voltára utal.

Heveny esetekben vénásan adott kalcium hatására nagymértékben javul a beteg állapota; a kísérő tünetek vérkeringésre ható szerekkel és kortizonnal enyhíthetők. A táplálék összeállításakor tartsuk szem előtt, hogy a kutya nem kaphat túrót, mert túl magas a foszfortartalma.

A mellékpajzsmirigy apró, de életfontosságú mirigy, amely a vér kalciumtartalmát szabályozza.