Mellékvesék (kutya testrészek)

A mellékvesék rendkívül fontos szerepet töltenek be az anyagcsere szabályozásában. Mint nevük is utal rá, közvetlenül a vesék mellett, azok fej felőli oldalán fekszenek. A mellékveséken belül két, különböző működésű részt; kéreg- és velőállományt különböztetünk meg.

A velőállományban termelődő hormon - adrenalin - a szimpatikus idegek izgalmáért felelős. Az akarattói függetlenül működő simaizmok működésére hat, befolyásolja továbbá a szívverést és a vérnyomást is.

A kéregállomány a nátrium- és káliumkiválasztás szabályozásával a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyáért felelős. Az itt termelődő kortizol gyulladásgátló, antiallergiás és vizelethajtó hatású, a fehérjék és a szénhidrátok anyagcseréjét és a vércukorszintet is befolyásolja. Csökkenti továbbá a szervezet védekezőképességét és fokozza az étvágyat.

A mellékvese mindkét részének működését az agyalapi mirigy elülső lebenye irányítja, ami közvetlenül a központi idegrendszerből érkező ingerületek irányítása alatt áll.

Kutyánál ritkák a velőállomány betegségei, túlműködés vagy elégtelen működés. A kéregállomány hiányos vagy túlzott hormontermelésben megnyilvánuló működészavarai némileg gyakoribbak.

Túl kevés hormon hatására az embergyógyászatban Addison-kórként ismert tünetegyüttes alakul ki. A tünetek önmagukban jellegtelenek: levertség, gyengeség, bénulások, pigmentképződéssel járó bőrtünetek és szőrképzési zavarok figyelhetők meg. Felborul a víz- és elektrolit-háztartás egyensúlya, a szervezet kiszárad, a vesék nem tudják ellátni feladatukat. Általános tünetként a beteg elmarad a fejlődésben, vércukorszintje alacsony, hány, hasmenés vagy éppen bélsár-pangás kínozza; mindezekhez szapora szívverés és alacsony testhőmérséklet társul. E tünetek többnyire csak a szervezetet érő megterhelések (fertőzés, stressz) hatására jelentkeznek. Elégtelen hormontermeléskor - heveny esetekben - elektrolit-, konyhasó- és kortizoninjekció hatására javul a beteg állapota, ezeket az anyagokat azonban (eleségbe keverve) egész életén át kapnia kell. A hormontermelés az agyalapi mirigy szabályozóhormonjával serkenthető, meghatározott időközönként azonban ellenőrző vizsgálatokat kell végezni. A mellékvesekéreg túlzott kortizoltermelésére visszavezethető tünetegyüttest Cushing-kórnak nevezzük. A mirigyállomány kóros burjánzása okozza, egyoldali formában is jelentkezhet. Az agyalapi mirigy növedékei - az elülső lebeny daganata - hatására fokozódhat a mellékvese működését szabályozó (adenokortikotrop) hormon termelése, ami túlzott hormontermelésre serkenti a mellékveséket.

Egyes vérvonalakon belül, illetve egyes fajtáknál (uszkár, tacskó, boxer és terrierek) kb. öt-hat éves kortól, az átlagnál gyakrabban figyelhető meg túlzott hormontermelés, nőstényeknél mindazonáltal gyakoribb, mint hímeknél.

A klinikai tünetek sokfélék és eltérő súlyosságúak. Erős szomjúságérzet, fokozott vizeletürítés, fokozott étvágy többnyire minden esetben megfigyelhető. A betegség előrehaladásával bőrműködési és szőrképzési zavarok jelentkeznek. A szőrhullás a lágyéktáj ékről kiindulva, kétoldalt szimmetrikusan jelentkező foltokban, a fej és a lábak kivételével az egész testre kiterjed. Az elvékonyodott bőr ráncossá válik, kiszárad és elveszti rugalmasságát, tapintata hűvös, a benne futó erek körvonalai jól áttűnnek, mész- és pigmentlerakódások is kialakulnak. Általános tünetként izomgyengeség, levertség, ijedősség, petyhüdten lógó has, májduzzanat és rossz sebgyógyulás figyelhető meg. A vércukorszint magas, felborul az elektrolit-háztartás egyensúlya, a herék és a petefészkek degenerációja következtében terméketlenné válik az állat.

A Cushing-kór a mellékvesékben vagy az agyalapi mirigyben képződő daganatok eltávolításával kezelhető. A mellékvese-elváltozások esetén egyoldali operáció is lehetséges. A mirigyszövet visszafejlődése gyógyszeres kezeléssel is kiváltható.

A szervezet általános regenerációját anabolikákkal és fehérjedús diétával segíthetjük.

A mellékvese életfontosságú szerv. Egyebek között adrenalint termel, amely serkenti a szívműködést, szűkíti a vérereket, növeli a vérnyomást, továbbá hatással van a légzésre, a bélműködésre és így tovább. Kéregállománya hat az idegrendszerre, a vérkeringésre, szabályozza az állat étvágyát, a vízháztartást, a vércuk-rőt stb. Hiánya a kutya pusztulását jelenti.